Magyarné Várbíró Zita–Szabóné Vékony Andrea–Szatmáriné Mályi Nóra: Hang-lépcső. A
hangtani tudatosság fejlesztése 5–7 éves gyermekeknél. Logotech Kft. Székesfehérvár, 2019.
c. műről


A szerzők – a mai magyarországi logopédiai gyakorlat vezető szakemberei – jelentős munkára vállalkoztak: a nemzetközi szakirodalomban már a kétezres évek utolsó negyede óta jelen lévő és számtalan elméleti és gyakorlati munka hatására elhatározták, hogy magyar nyelvre érvényes gyakorlatsort állítanak össze az olvasás-írás elsajátításához nélkülözhetetlen fonológiai (hangtani) tudatosság fejlesztéséhez. Munkájuk sikeres, vagyis alkalmas arra, hogy a címben megjelölt életkorú gyermekek célul kitűzött készségeit fejlesszék.

A szerzők logikusan építik fel munkájukat, célokat határoznak meg, beillesztik művüket a magyarországi olvasásteljesítmény-vizsgálatokba, kitérnek a téma nemzetközi és
hazai szakirodalmára, s részletesen elemzik a hangtani tudatosság különböző összetevőit. A Bevezetésben foglalkoznak a szükséges elméleti háttérrel, ismertetik a legfontosabb kérdéseket, definiálják az alapfogalmakat, ezzel is segítséget adva a felhasználók további munkájához. Kitérnek arra is, hogy a hangtani tudatosságot vizsgáló eljárások mely területekre irányulnak, ezeken hogyan teljesítenek a gyermekek – saját és más hazai kutatásokra utalva.

A 100 oldalnyi terjedelmű munka a következő főbb fejezetekből áll:

  • Előszó, Tartalomjegyzék
  • Bevezetés
  • Útmutató a tréningprogramhoz
  • A hallási figyelem és hallási észlelés fejlesztése (26–38. old.)
  • A mondattudatosság fejlesztése (39–46.)
  • A szótudatosság fejlesztése (47–58.)
  • A szótagszintű tudatosság fejlesztése (59–65.)
  • A hangtani (fonológiai) tudatosság fejlesztése (66–81)
  • A rímtudatosság fejlesztése (82–90)
  • Képek jegyzéke
  • Foglalkozástervezetek (minta)
  • Irodalomjegyzék.

A felsorolásból látszik, hogy a szerzők a szűkebb értelemben vett fonológiai tudatosság fejlesztésénél többre vállalkoztak, ezt a területet beillesztették a nyelvi
tudatosság tágabb összefüggéseibe, ezzel is jelezve, hogy a hangtani tudatosság egy nagyobb egység része.

A kidolgozott gyakorlatok felépítése, egymásutánja megfelel a didaktikai követelményeknek, ahol pedig szükséges, képi segítséget is felhasználnak. A feladatok
kiválasztása helyes, megfogalmazása megfelel a célpopuláció igényeinek, alkalmas a kitűzött célok elérésére.
A kötet azt tanúsítja, hogy a szerzők – saját gyakorlati tapasztalataik és elméleti ismereteik sikeres felhasználásával – a mindennapi pedagógiai gyakorlatban alkalmazható
feladatsorokat állítottak össze, alkalmazásuk pedig elősegítheti az olvasás-írás elsajátításának minél gördülékenyebb megvalósulását.

A művet kiadásra minden szempontból alkalmasnak tartom, gazdagítja a logopédiai szakirodalmat, új utakat nyit meg a fejlesztésben, és alkalmazása a gyermekek fejlődését szolgálja.

Felsőpetény, 2019. július 10.

Lőrik József
ELTE BGGYK GYMRI Logopédiai Szakcsoport